MENÜ

KEOP-7.3.1.3/09-2010-0029


„A fertődi Eszterházy-kastély parkjának helyreállítása, I. ütem:
A kastélytól nyugatra fekvő kertrészek rekonstrukciója”

 

 

A Kastély története


Az Angolkert és a Marchand-tag madártávlatból


Eszterháza nemzetközi ismertségű kastélyegyüttesének létrejöttét többek között a kedvező földrajzi fekvésének és természeti adottságainak köszönheti. Azon a vonalon fekszik, amely a Fertő-tó nádasait, illetve a Hanság lápvidékét a tőlük délre elterülő, magasabb fekvésű területektől elválasztja.

A kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy „Fényes" Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját, s ahol mindennaposak voltak a fényűző ünnepségek.

A napjainkban látható kastély őse egy huszonkét szobás vadászkastély volt, melyet herceg Esterházy József építtetett 1720-ben. József másodszülött fia, Esterházy Miklós 1762-ben került a majorátus élére. A Habsburgok szolgálatában eltöltött külföldi tartózkodása után hazatérve kezdett a kastély átépítésébe. 1762 és 1766 között készíttette el a patkó alakú barokk épületegyüttest osztrák mesterek közreműködésével. Miklós herceg a 18. század barokk-rokokó pompájának minden eszközét felhasználva Operaházat, Bábszínházat hozott létre. A zenészek számára felépült a Muzsikaház, a herceg 150 főnyi testőrségének, a gránátosoknak pedig őrségépületeket emeltek. A kastély istállójában 110 lovat tartottak, valamint a kocsiszín és a néhány lószerszám-műhely is itt kapott helyet.

A kastély fénykora Esterházy „Fényes" Miklós haláláig, 1790-ig tartott. Ezt követően a család Kismartonba helyezte át székhelyét, s az elkövetkező évtizedekben a kastélyt csak ritkán használták. 1902-ben Esterházy IV. Miklós herceg feleségével, gróf Cziráky Margittal visszaköltözött a helyreállított kastélyba. Ezekben az években ismét Eszterháza lett a család első számú rezidenciája, s bár a hercegné halála lezárta ezt a rövid fénykort, a család 1945-ig a kastélyban lakott.

A II. világháború után a kastély berendezését széthordták, falai között mezőgazdasági kutatóintézet működött, helyiségeit irodáknak, raktárnak, géptároló-színnek használták. Az 1950-es évek második felére kikerültek a traktorok és a gabonás zsákok a kastély termeiből, és elkezdődött az a munka, amelynek eredményeként - Joseph Haydn halálának 150. évfordulójára - 1959-ben múzeum nyílt az épületben.

 

 

A kastélypark

 

Rózsakert

A Rózsakertben 2004-ig a Fertődi Gyümölcsnemesítési Kutatóintézet bogyósgyümölcs-fajtakísérletei zajlottak. A „gerincét” alkotó rózsalugast és pavilont 2002-ben mérték fel a Budapesti Corvinus Egyetem diákjai és az utóbbi években fokozatosan változott meg annyira, hogy a Gondnokság immár pályázatot adhat be a saját vagyonkezelésében álló, nagyhírű és nagy értékű kertrész helyreállítására.

Az elmúlt években elkészült a Rózsakertre vonatkozó kerttörténeti tudományos dokumentáció, valamint a terület részbeni megtisztítása, a Gondnokság helyi kertészeti fenntartó gárdája által.

A rózsakert hiteles formai rekonstrukciójának keretében a tervek és az együttműködési megállapodás szerint itt lesz elhelyezve Márk Gergely nemzetközi hírű rózsanemesítő teljes fajtagyűjteménye, amely által a Rózsakert egyben fontos génmegőrzési feladatot is ellát majd. A tervezett, formailag rekonstruálandó Rózsakert az egyetlen valamennyi (mintegy 700!) Márk-rózsafajtát felvonultató és megőrző, nyilvánosan látogatható fajtagyűjtemény lesz.

 

A Rózsakert 1910 körül

 

 

 

 

 

 

 

A Rózsakert pavilonjának állapota az ezredfordulón

 


 

A világhírű rózsanemesítő, Márk Gergely

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Angolkert

Az 1906-ban ültetett Angolkert területén az 1960-as, 70-es években nagyarányú cserjetelepítést végeztek, amelynek következtében a területen sokhelyütt ma olyan felületeket is „masszív” cserjeállomány borít, ahol eredetileg összefüggő gyepfelület volt. A telepített cserjék helye és fajösszetétele sem felel meg az eredetileg telepített állománynak és kompozíciónak.

A park egykor rendkívül gondosan megkomponált, kiszerkesztett úthálózata mára szinte teljesen eltűnt. A legtöbb útvonal mára begyepesedett, mások keskeny ösvénnyé szűkültek. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága az Angolkertet átszelő, impozáns, egyenes négyes hársfasor hármas sétányát (Haydn-sétány), illetve az északi íves sétányt 2008-9-ben felújíttatta. A többi sétány helyreállításra vár.


Őszi színpompa az AngolkertbenA két egykori mamutfenyő megmaradt darabja

 

 

 

Felújított központi sétány krími hársfasorokkal 2010 őszén

 

Északi Park – „Marchand-tag”

Az országutakkal hagyományosan több részre osztott Északi Park pomogyi országúttól nyugatra fekvő, nagyobbik összefüggő területe az úgynevezett Marchand-tag, amely nevét Esterházy Fényes Miklós herceg francia komornyikjáról kapta, akinek a herceg rendelkezésére bocsátotta ezt a területet.

Nyugati szélén, a Kelemente-patak mentén kisebb-nagyobb facsoportokat telepítettek 1909 körül. Ez a faállomány az üde környezetben mára hatalmassá fejlődött. Szakszerű kertészeti fenntartása azonban már évtizedek óta elmaradt, a terület az ezredfordulóra összefüggő, geodéziailag sem felmérhető dzsungellé változott.

Az állományban sok az elöregedett, tőkorhadt faegyed (pl. nyárfák és sajnos platánok is), de igen sok a megmenthető, megmentendő, de kezelésre szoruló, értékes példány is.

A 2005-ben kiirtott bozót újrasarjadt állománya

 

 

 

Szoliter fák és kisebb facsoportok a Selyem-réten

 

 

Hírek

  • Sajtótájékoztató
    2012-12-03 14:52:27

    A fertődi Eszterházy-kastély történeti kertjének rekonstrukciójáról 2012. október 1-jén sajtótájékoztatót tartottunk a kastélyban.

     

  • Kertrégészeti vizsgálat
    2012-06-13 14:20:14

    A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központja 2012. májusában kertrégészeti kutatást végzett az Eszterházy-kastély kertjében. A kutatás célja az egykori utak nyomvonalának feltárása volt.

    A munkát Koppány András (MNM-NÖK) vezette és a dokumentálta.

    A kerttörténeti forráskutatást és annak elemzését Alföldy Gábor (MNG) végezte el.



  • Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány
    2012-06-13 14:03:16

    A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2012. május 21-én beadta a Közreműködő Szervezetnek az RMT-t minőségbiztosításra.


  • Cselekvési és Kommunikációs Terv
    2012-04-27 13:24:20

    A Közreműködő Szervezet (Energia Központ Nonprofit Kft.) 2012.04.03-án elfogadta a Biocon Kft. által készített Cselekvési és Kommunikációs Tervet, valamint a Lehetséges Kockázatok Felmérése című dokumentumokat.

     

  • Növénykataszter, fák üregvizsgálata
    2012-04-27 13:23:25

    A TÉR-TEAM Kft. 2012.03.16-i határidővel elvégezte a park növénykataszterét, valamint az idős fák üregvizsgálatát.


  • Geodéziai felmérés
    2012-04-27 13:22:46

    A TÉR-TEAM Kft. 2012.02.28-i határidővel elvégezte a park geodéziai felmérését.

     

Weboldal készítés ingyen

Asztali nézet